Nagyvilág hírei

A bizalom ára

Sziasztok!

Ma egy olyan témát hoztam ami valamilyen formában mindig felüti a fejét és kivétel nélkül mindenkinek van róla véleménye. Ez nem más mint a bizalmunkkal való visszaélés.

Remek példája ez annak ami pár napja  Opitz Barbival, az  X-Faktor egyik felfedezettjével történt:  https://velvet.hu/gumicukor/2022/07/08/opitz-barbi-meztelen-video-kiszivargott/

Mondhatjuk rá, hogy bulvár meg kit érdekel már, de teljesen mind1 ám, hogy melyik úton érjük el a megvilágosodást. A tőlem már jól megszokott módon kicsit mélyebbre ásom és sok olyan dolgot elmondok, amit így ebben a formában még biztos sehol sem olvastatok, szóval kapaszkodjatok.

Már az ükanyáink is csinálták

Mielőtt mindenki a mostani fiatalságot kárhoztatná szabad vagyon megjegyeznem, hogy mióta világ a világ Pistikét érdekli mit rejt Júliuska ruhája. Kezdetben a falakra vésték fel, majd képeken és festményeken örökítették meg. Nem csak a művészek, hanem a kontárok, átlag emberek egymásnak örömet szerezve tették meg ami jólesett.

Ha sikerült feldolgozni a nagyikánk képét midőn a nagypapának pózol, akkor azt hiszem le is szögezhetjük, hogy mindig is voltak és lesznek olyan emberek akik szeretik a szépet, nem rejtik el, és élvezik az életet. Ez így volt régen is, így van most is, és így lesz a jövőben is. Ne ítélj, hogy ne ítéltess.

Mi van ha rosszul sül el?

Vannak akik ilyenkor az áldozatot hibáztatják, mondván miért csinálsz ilyen dolgokat. De vannak akik azt mondják, te nem vagy hibás, egyedül ő az, az ádáz akiben megbíztál. Hölgyeim és uraim ezek ismét csupán szélsőségek. Az igazság valahol a kettő között van.

Jobb estben magunktól is tudjuk, hogy aki másokat bánt és megaláz, az rosszat cselekszik. Ezen azt hiszem nincs is mit magyarázni.

De azt sem szabad elfeledni, hogy ha mi engedjük be a rókát a tyúkólba, nem mondhatjuk, hogy nem vagyunk felelősek a tetteiért. A róka az róka, nem változtathatsz rajta,  teszi amit egy róka. Nincs mentség a dolgaira, de a mi feladatunk, hogy a házunktól távol tartsuk.

Mit tegyünk ha csalódunk?

Vannak akik mindig a másikat hibáztatják, és ők azok akik többnyire újra és újra elkövetik ugyan azokat a hibákat. Mert mindig csak a másik lesz a hibás ha a körön kívül vizsgáljuk az adott szituációkat. Ugyanis  ilyenkor nem azt nézem, hogy hol jött be a róka a kerítésen, hanem csak a rókát veszem észre.

Pedig a vesztes csata után a tábornok sem az ellenség stratégiáját fogja megváltoztatni, hiszen afelett nincs hatalma. A saját katonáit kell rácba szednie ha győzni akar. Az nem kérdés ki okozta a vesztünket, így felesleges túl sok időt ölni bele. Azt kell megakadályozni, hogy ez ismét megtörténjen. Tanulni kell belőle. A saját házunk táján kell rendet tenni, és a lelkünk tornácát tisztára söpörni.

Ehhez pedig mélyen magunkba kell nézzünk, kik is vagyunk, mire is vágyunk, és valóban azt kaptuk-e a másik embertől amit adtunk, amit mi is elvártunk? Hol hibáztunk?

Mindig vannak jelek, az emberek nem változnak ennyire meg, aki szeret nem lesz az ellenséged. Aki így tesz az igazán soha se szeretett, és igenis neked is észre kéne venned, és lehet, hogy valahol mélyen te is érezted, de magadat altattad el. Ismerd meg a másikat és ne csak gondold és elképzeld, hogy milyen is ő valójában. Vigyázzunk jobban magunkra, nem kell egyből fejest ugrani a dolgokba.

Önvédelem

Tűzfalat kell létrehoznunk, hogy ne bántsanak és a kivételhez adni akik fontosak. Nem kárhoztathatjuk már előre azokat akik még nem is ártottak, csak mert a múltban már bántottak. Meg kell találni az egészséges középutat. Egyfajta próbák elé állítva a másikat, higgyétek el az élet számtalan olyan lehetőséget ad, amiből leszűrheted a konzekvenciáikat, kitől mire is számíthatsz. Csak meg kell tanulnod észre venni, felismerni ami előtted van.

Nem hagyhatjuk, hogy olyan dolgokat amiket szívvel és lélekkel teszünk, melyekben örömünket leljük, amikről szívesen beszélünk belénk szoruljanak néhány korábbi hibás döntés miatt. Nem változtathat meg bennünket a kudarc. Nem lehet ez a következő tragédia.

Ha az tesz boldoggá, hogy felveszed magad, hogy a párodnak megmutasd, hát tedd azt, de ne feledd ennél jóval több vagy, a lényeg belül van és te bizony értékes vagy és csak olyannak add oda magad aki ezt jól tudja, akivel látod magad húsz év múlva. Nem csak jön és megy ahogy a többiek. Tőlük naiv dolog elvárni, hogy maradjanak hozzánk hűségesek és a titkainkat a sírig őrizzék meg.

Olyanok vagyunk mint egy vonat és minden ember egy újabb állomás, de abban bízni kár, hogy a másik majd megőrzi a csomagjainkat és mindig és mindenkor tisztelettel adózik az emlékünk előtt. Egy idegentől, egy vándortól nem várhatod ezt el csak mert te egy ideig azt képzelted ő jóval több ennél.

Idegenek az életedben, hiába is gondolnád többnek, nincsenek fel nem rúgható megállapodások és egyességek csak amit a szívünk köttet meg.

Kiben bízhatok meg?

A mai felgyorsult világunkban nehéz eldönteni ki a róka és ki nem az, kiben bízhatunk és kiben nem szabad. Manapság hányszor halljuk, hogy ő a jelenlegi párom és ez a mondat magába foglalja, hogy volt egy a múltba és elképzelhető, hogy utána is lesz majd egy a távoli jövőben. Nem hagyunk elég időt arra, hogy megismerjük egymást és önmagunkat.

Egyből fejest ugrunk a dolgokba pedig a jelek ott vannak, ki az aki megbízhatatlan, nem szabad egyből tálcán kínálnod fel magad csak mert egy kapcsolatban vagy. Ne gondold, hogy csak ezért vannak dolgok amiket meg KELL tenned. Állítsd fel a saját szabályaidat, a várfalat amit az arra érdemesek megmászhatnak, míg a többi kósza kívül marad. Tudod?  Azok akik amúgy is csak pár évig, hétig vagy hónapig az életed szerelmei.

Mi vagyunk az árucikk

A mai világban magunkra is egyfajta termékként tekintünk. Külsőségek alapján válogatunk és határoljuk be egymást és önmagunkat. Ha nem vagyok elég magas, izmos  vagy annyira jóképű mint az a srác, akkor máris kevesebbnek érzem magam. Vagy ha nem vagyok elég sovány, formás vagy olyan csodás mint az a lány, akkor én egyből semmit nem érek.

Lépten és nyomon megmérettetjük magunkat és szükségünk van a külső visszajelzésekre a harcban. De elsősorban önmagadnak kell megfelelned, és felfedezned magadban azokat a belső értékeket és tulajdonságokat amelyek neked is fontosak lesznek majd abban a másikban.

Csak is így értheted meg mire is van szükséged. Ha pedig nem úgy bánnak veled ahogy azt te megérdemled,  lépned kell, ne várd meg, hogy rád kerüljön az áldozat szerepe.

Szeresd és becsüld  meg önmagad, és légy büszke arra aki vagy. Ha pedig elég erős és magabiztos vagy, tudod, hogy mit is akarsz, akkor rengeteg csalódástól megkímélheted magad. Figyeld a jeleket a másikban, ne feltételezd mindig egyből a rosszat, de ne hagyd, hogy az érzékeid tompuljanak, bízz magadban, de azért tartsd az egészséges gyanakvást talonban, és azt is tartsd észben, hogy még mindig jobb, ha te kérsz bocsánatot, mintha majd tőled kérnek.

Mit tehetek ha piszkálnak?

Nem szabad hagyni, hogy a rossz diadalmaskodjon és a pillanat beszippantson és túl sokáig fogva tartson. Már az óvodában megtanuljuk, hogy a piszkálódás csak is az érdeklődés teljes hiánya miatt maradhat el. Soha se adhatod meg a másiknak azt az örömöt, hogy az illető lássa célt ért, sikerült felhúznia, bántania, mert sokszor annál jobban csinálja. Hiszen ez a célja, ezt a hatást kívánja elérni, ez az ő boldogsága a saját nyomorúságában.

Adjuk meg neki ezt az örömöt? Egy frászt, tovább kell állni. Mert ha te úgy döntesz, hogy kizárod ezt, és nem hagyod, hogy a negatív hullámok befolyásolják a döntéseidet, az életedet, akkor nincs feletted a rossznak többé hatalma. Mindig és mindenkor meg kell találnunk a jót, a boldog pillanatot amiben kapaszkodhatunk.

Aki viszont a rosszak játékát játssza az elveszíti az irányítást a saját élete felett. Rossz lesz a kedved, nem azzal foglalkozol ami fontos lenne. Csupán egy reakció leszel, amivel lényegében nem oldasz meg semmit sem, sőt, sokszor még rontasz is vele a helyzeten. Ha te egész nap csak veszekszel vagy szidod azt magadban aki neked ártott, lemaradsz a saját életedről.

Soha ne menj le a másik szintjére

Szélsőséges esetben a vissza vágás eredménye a kizárás, a kicsapás vagy a börtön. Ezért hagyd, had élje ki magát a másik, mindenki önmaga bizonyítványa. Emelkedj felül, az erkölcsi győzelmet ritkán látjuk és ünnepeljük, mégis ez az ami megkülönböztet minket a selejtektől. Hát ne hagyjuk, hogy elnyeljen az ő szintjük, hiszen csak arra vágynak, hogy a sötét és kietlen pusztaságban ott legyél te is mellettük, hogy ne legyenek újra egyedül, és addig se keljen a saját nyomorúságukkal szembe nézniük.

Hiszen ez a viselkedési forma egyenesági leszármaztatja az ostobaságnak és az érzelmi intelligencia teljes hiányának. Csak rajtad áll, hogy beállsz e ebbe a cirkuszba, vagy csak kintről nézőként szemléled az előadást, ahol az embernek látszó lények neked játszanak és közben azon munkálkodnak, hogy bebizonyítsák Darwinnak mégis csak igaza volt és az ember valóban a majomtól származik.

Kérhetek segítséget?

Mindig bátran fordulhatsz egy felsőbb erőhöz ami majd tanácsot ad és kicsit rendet rak, ez az iskolában egy tanár, azon kívül a szülői bevonás, komolyabb esetekben pedig a mindenkori törvényes hatóság.

De ez még önmagában nem oldja meg az igazi problémát, ne mástól várd a megoldást hiszen a saját lelki békédet magadnak kell meglelned. El kell döntened, hogy mi az igazán fontos neked. A család és akik szeretnek, vagy az idióták akik mások kínzásában lelik örömüket? Szánalomra méltó egyedek, és nem érdemlik meg a figyelmedet.

Meg akar alázni? Ugyan mivel? Minden bennük dől el. Ha mi nem érezzük megalázónak azt amilyenek vagyunk, amit tettünk vagy mondtunk, akkor miért is foglalkozunk mások véleményével? Nem számít milyen jelzőket aggatnak és milyen megállapításokra jutnak. Nem szabad hagyni, hogy mások véleménye, értékrendje határozzon meg bennünket.

Képmutatás a köbön

Ha hibáztunk, tudni kell önmagunknak megbocsájtani és magunkat nem azoknak a szemével látni akik most tort ülve erről értekeznek és közben elfelejtik ők sem különbek.

Pont a legostobább és leghitványabb söpredék véleménye érdekel? Akik egy adott dolog miatt ítélnek el? Ezért rontjuk el a napunkat? A kedvünket? Inkább kacagtató a képmutatás bálja, ahol mindenkinek van egy tánca, egy önálló előadása amiben azt bizonygatja ő miért is jobb és különb nálad.

Pedig mindenkinek megvannak a hibái, a maga kis sötét foltjai, amit nem szeretne ország és világ elé tárni. Érzelmi fogyatékos aki azt hiszi őt nem rázhatja meg az áram csak is a másikat.

Hallgathatod miért te vagy a rossz és a gyengébb, a nevetséges, miért vagy te az értéktelen. TE és nem ő, és ez itt a lényeg. Mindig lennie kell egy rosszabbnak, hogy ne keljen szembe néznem önön gyarlóságommal. Gyakran az áruló kiabálja a leghangosabban, hogy ÁRULÁS!

A majmok játszanak, a szarral dobálóznak mert ez a dolguk, mi mást is várhatunk? De neked legyen több eszed és éld a saját életed, ők meg had csámcsogjanak csak a tiéden.

Nincs értelme felülni a vonatra vagy elmerülni az önsajnálatban. Magasról tenni kell az olyanokra akik nem számítanak. Ki kell építeni a saját bizalmi köröd, és olyan emberekkel körbe venni magad, akiknek valóban számítasz. A többi nem fontos, a bárány béget, a kutya pedig ugat mert ez a dolga.

A másik viselkedésén TE nem változtathatsz, de a saját hozzáállásodon viszont igen. Zavarhat, de soha ne mutasd, ha pedig tiszta marad a fejed és nem hagyod, hogy a harag átvegye az uralmat, akkor tudni fogod mit is kell cselekedned.

Azoknak akik pórul jártak

Elárultak, oda bizalom? Helye van a fájdalomnak, a haragnak majd ismét a gyásznak. De állj talpra, és gondolj arra, hogy mit éreztél akkor abban a pillanatban mikor azt a képet vagy videót csináltad, mikor a szívedet és a bizalmadat nekiajándékoztad. Szép pillanat mert igaz, ne hagyd, hogy bármi is elrontsa.

Ajándékot adtál, és boldog voltál, és te vagy aki semmi rosszat nem csináltál. Kapaszkodj ebbe a pillanatba, a gödörből egyedül te vagy aki kimászhat. Nincs értelme a megváltoztathatatlan dolgokon tovább merengeni, lesz majd aki megérdemli és ennyi.

Mi a legrosszabb ami történhet? Mások is látják milyen szép vagy. Tudom nem akartad s nem vigasztal, de abból építkezz ami van, ez most már így marad, szóval rázd meg magad, mert te vagy aki csak adsz és adsz és akik most nevetnek, vagy beszólnak, csak álmodhatnak arról a pillanatról amit akkor éltél át amikor az ajándékot átadtad.

Igaz volt mert te annak érezted hát nincs min keseregned, és még véletlenül sincs mit szégyellned. Minden rossznak vége szakad egyszer és ahogy a felhőszakadást is a szivárvány váltja fel úgy találnak majd meg téged is a felhőtlenül boldog percek.

Mikor azt érzed mindenki ellened, akkor kell a legjobban szeretned, hogy soha ne felejtsed a bizalom nem veszhet el, nem lehet ez az ára az egésznek. Annyi szép és jó vár még rád az életben, hát fel a fejjel, ne foszd meg magad ezektől az élményektől.

Légy büszke mert akinek fent a feje azt többé senki nem nézheti le. Minden csoda három napig tart de ami benned van az örök és kifogyhatatlan.

Epilógus

Ez az írás első sorban a lelkünkkel foglalkozik, és ahhoz ad némi segítséget, hogy hogyan is kezeljünk bizonyos problémákat és helyzeteket. Persze nem létezik mindig és mindenkor alkalmazható séma, és bizony minden nagyban függ az egyén képességeitől, hogy eltudja dönteni mikor melyiket alkalmazza. Természetes az itt elhangzottak mindig és mindenkor csupán a szerző véleményét és annak gondolatvilágát tükrözik.

 

Ha tetszett a cikk hívjon meg egy kávéra!
Ismét szép gondolatok.Köszönöm.
Uhhh.... ezt jól körbe jártad. Gratu.
(Remélem sohasem leszel politikus, viszont motivációs trénerként szívesen látnálak)