Belgium Flandria tartományában – az állatjólétre hivatkozva – 2023 végére betiltják a libáknak és a kacsáknak a liba- és kacsamáj termelés alapját képező tömést.
A Benelux államok és Franciaország fogyasztói számára a libamáj szinte nem hiányozhat a karácsonyi és ünnepi családi asztalról.
A régió utolsó üzeme meg sem várta az év végét, már januárban bezárt.
A kényszeretetést még mindig körülbelül tíz termelő alkalmazza: ők Belgium fogyasztásának 5 százalékát, az EU termelésének 0,1 százalékát adják.
Azonban több európai ország (köztük Franciaország, Bulgária és Magyarország) továbbra is termeli ezt az ínyenc terméket.
Libatömés nálunk
Hazánk már-már kóser libamáj exportőr-nagyhatalommá válhat, sőt versenybe szállhatunk libamájas szendviccsel Európa legtöbb országában. A 4 Mancs állatvédő szervezet azonban makacsul állítja, hogy a libatömés kegyetlenség. 2008-ban óriási botrány kerekedett, amikor német áruházláncok bojkottot hirdettek hatásukra, de a csatározás azóta is folytonos.
A hízott libamáj előállításával már a rómaiak is foglalkoztak, mégpedig liszt, tej és méz keverékének feletetésével. A kukoricatermesztés elterjedése óta Magyarországon paraszti hagyománnyá vált a hizlalt liba előállítása. A ludakat ősszel fogták hízóba, szűk helyen tartották, és naponta kétszer vízben ázott, sózott kukoricával tömték. Az így tartott liba egy hónap alatt hízott meg. A dél-alföldi települések parasztságának a libatömés fontos kereseti forrása volt.
Van olyan, akinek ízlik ez az állati eredetű késztermék, másnak meg nem.
A libánál a nőnemű egyedek sajnálatos módon hátrányban vannak: májuk nem hizlalható az ipar által elvárt mértékben, ezért őket levágják.
A tömés furcsa látvány. A liba naponta több mint kétszer eszik, ha szabadon választhat (órákon át képes legelni), alkalmanként keveset. Nincs begye, a nyelőcsövébe kerülő tápláléknak várnia kell sorára, amíg bejuthat a mirigyes gyomorba. A kétszeri alkalom tehát önmagában semmi esetre sem túl gyakori. Anatómiailag a garat bejáratát alulról a nyelv, felülről a lágy szájpadlás zárja. ha idegen tárgy a lágy szájpadláshoz ér – kipróbálhatjuk magunkon – reflexesen öklendezést vált ki. A libatöméssel kapcsolatban az érdekes az, hogy a libánál az előbbihez hasonló záró mechanizmus nincs meg, hiányzik az ehhez szükséges anatómiai képlet: nincs lágy szájpadlása. A liba nyitott csőrén át tehát akadálytalanul juthatunk a nyelőcsőbe.
Fáj-e a libának maga a tömés? Fél-e a liba a töméstől? Az állattudományok válasza mindkét kérdésre határozott nem.
A költöző madaraknak a hosszú útra magukkal kell vinniük energiatartalékukat,
amit főként a májukban, zsír formájában tesznek. A zsírbontás révén energia mellett vízhez is jutnak, így képesek egy napnál tovább is repülni tenger felett, ivás nélkül. A tömésre használt lúd rokonai költöző madarak, melyeknél genetikailag rögzített képesség az energia nagymértékű raktározása a májban. A libatöméssel ezt a természetes hajlandóságot használja ki az ember.
Mi a véleményetek a kacsa vagy libatömésről? Ettetek-e már libamájat? Szeretitek-e a liba vagy kacsamájat? Lesz-e olyan idő amikor az EU beakarja majd tiltatni nálunk a kacsa és libatömést?
Sziasztok! Csupán a kattintható nevű személyek a hitelesített és ellenőrzött, regisztrált felhasználók! A szűrke színű egyének regisztráció, és bármiféle ellenőrzés nélkül írogatnak, többnyire nem létező e-mail címekről.
Rangok és titulusok:
Ezzel szeretnénk tájékoztetni és egyben motiválni benneteket arra, hogy regisztráljatok minél többen:
https://www.torrentek.org/utsv4/register/
Köszönjük a figyelmet, és további jó kommentelést mindenkinek.